epilógus

A kezdéssel ellentétben a befejezés rövid, már-már a végletekig egyszerű lesz, s nem is annyira befejezésnek szánnám, mint inkább egyfajta összegzésnek az első évad végén. A kaland ugyanis nem ér véget, (az a sírig tart ;) és ha majd ritkábban is, de szeptembertől újra itt!

Tehát: 304 nap, 6 kg plusz, kb. 5618 utazott km, 2192 kép és videó, 36 útbaigazított ember és végül minderről egy videó. Köszönöm a figyelmet minden kedves Olvasómnak.

üdv: endzsi

10 mois en France par angyaldora

TOP 10 kulináris élményem

Így a vége felé megosztanám veletek a TOP 10 kulináris élményem (kezdve a legrosszabbal, zárójelben a kóstolás ideje és helyszíne)

1. Polip: látvány, íz mindenhogyan 0 pont (2011. április Toulon)

2. Csiga: csak kicsit maradt le az első helyről, talán mert olyan verziót is volt szerencsém enni, ami csak kicsit volt undorító (2005. július, 2011. január, 2011. március Párizs)

3. helyre kerül a borjúvese és a bríz (azaz a borjú csecsemőmirigye), ismertetőjük, hogy bizarr az állaguk és nincs igazából ízük. (2011. január Párizs)

A továbbiakban az elsőre furcsán hangzó, ám mégis kellemes meglepetést tartogató finomságok.

- moules, azaz borban főtt kagyló sültkrumplival. (2005. július Loire-völgy, 2010. augusztus Párizs)

- amandes, egy újabb kagyló fajta, karakteres, sós lével, nyersen fogyasztva (2011. március Bourges)

- osztriga, hidegen és főtten, meglepően finom volt (2010. karácsony, Párizs)

- nyelv (sertés vagy marha), paradicsomos szósszal, rizzsel, szinte húsnak érzi az ember, csak ne tudnám, hogy nyelv volt... (2011. június, Párizs)

- garnélarák nyersen csipegetve, csápostul, mindenestül... (2005. július Párizs, 2010. augusztus La Breille, 2011. március Bourges)

- kalmár ismét egy finom, csak ne mondjátok meg, hogy mi volt ez kategória. Paradicsomos szósszal, tésztával

A felsorolt 10 étel közül 7-et Laurent-nak "köszönhetek" :)

Ami kimaradt: békacomb, tintahalas tészta, sertésagyvelő, pâté de tête (disznó fejéből készült pástétom). Aggódni nem kell, még idén pótolom ezeket :D

történések

Vasárnapra lefixáltunk Laurent-nal egy pikniket, amiből végül is teraszos ebéd lett az esős idő miatt. Érkezésemkor Laurent nagy vidám közölte, hogy épp nyelvet főz. Mondom szívatsz! De nem, tényleg ott fortyogott egy lábosban, mondanom sem kell milyen gusztusos volt... Természetesen teljesen véletlenül vett aznap nyelvet és soha életében nem is készített még ilyet. Hozzáteszem, legutóbb, teljesen véletlenül, pont amikor ott jártam, csigát főzött. Micsoda véletlenek! Megnyugtatok mindenkit, ha nem tudom, hogy nyelvet eszem, simán elhiszem, hogy valami hús. Ebéd után, aztán a fiúkkal lementünk a parkba focizni. Pár perc múlva a fél lakótelep jött játszani és a többi gyerek összesen nem volt annyi idős, mint én. Ha fogócskáztunk, mindenki engem akart megfogni, ha bújócskáztunk, mindenki engem keresett először. Kb. 2 órán keresztül bírtam a strapát, aztán felmentünk megnéztünk valami kellemes animációs filmet. (Monsters vs. Aliens)

Kedd este visszatért Béatrice és érkezése után potom 3 perccel már rá is döbbentett, hogy miért voltak olyan nyugodtak elmúlt napjaim. Gyorsan vissza is zökkentünk a hétköznapokba.

16-án este megérkezett Kriszti és Nóri akikkel egy nagyszerű hetet töltöttünk el (remélem ők is így gondolják :). Felkerestük Párizs nevezetességeit, s bár az idő nem igazán kedvezett nekünk, szerencsénk volt részt venni a Fete de le Musique-n, azaz a zene ünnepén. Koncertek és emberek mindenütt az utcán, bárokban...

A röpke hét gyorsan eltelt, és távozásuk után lassan én is elkezdtem összepakolni. Jelenleg kb 75%-ban kész vagyok. Könyvek és a gyakran használt tárgyak illetve néhány ruha vár még bepakolásra.

Egyetemet illetően jelenleg Nanterre-be vennének fel, de még hezitálok, hogy elfogadjam-e, vagy maradjak CNED-nél, ami bár levelező, de UPMC-vel együttműködésben. Ez a téma még augusztus-szeptemberig lezáratlan marad.

párizsból nem jelentettem

Május 28. napján Caroline bérmálásának apropóján alkalmam volt végül 9 hónap után megismerni a család többi részét, ide sorolván apu szüleit, bátyját, anyu bátyját, unokaöccsét és családjukat. Az előkészületek már pénteken megkezdődtek, és szombaton is egész napra be lettem fogva. Életre szóló élmény volt a kertbútorokat 5 percenként odébb rakosgatni, amíg a Madame végül áldást nem adta az elrendezésre. És akkor ezek után jött a teríték... Előkerült ugye a családi ezüst, de azt csak speciális tisztítószerrel lehet tisztítani, majd az evőeszközökkel játszottuk újra az így tegyük vagy inkább úgy műsort. Miután a vendégek átsereglettek a templomból a kertbe, végre eljött a várva várt pillanat és pezsgőt bontottunk. Ez azért jó, mert ha rendszeresen után töltjük poharunkat, gyorsabban múlik az idő. A napot motorozással zártuk, a nagybácsi Guillaume (jóképű és gazdag, csak lehetne egy 10essel fiatalabb) a Harley-Davidson-ján minden vállalkozó kedvűt elvitt egy körre.

Vasárnap egy sartrouville-i grillparty keretében pihentem ki a fáradalmakat, ahol a kb. 40 jelenlévő közül 35 mérnök volt, a többi meg most diplomázik. Szerencsére végig sütött a nap, jól fogytak a borok, finom volt a barbecue.

A következő héten pedig már be is léptünk a júniusba és a napok csak egyre fogynak. 

A héten nincs Beatrice, mert elutazott az iskolával, így a kicsit nyugisabb a légkör, de néha már unalmas, hogy senki sem nyaggat...