Hétfőn úgy ébredtem, hogy nem aludtam. Egész éjjel fájt a fejem, a csodagyógyszer csak lassan hatott és 5 óra felé hagyott pár órára álomba merülni. Pedig aznap tényleg el akartam menni iskolába, be is állítottam az ébresztőt, na jó azt mindig beállítom, mert jó kinyomni és aludni tovább.
Kedden már a vonaton összefutottam egy osztrák és egy szlovák csoporttársammal, a suliban pedig egy amcsival és egy macedónnal kerültem össze. Jól elbeszélgettünk, csak kár hogy egyikünk sem tudta valójában mi a feladat. :)
Szerdán almatortát készítettem. Almatortát csak akkor csináljatok, ha 1. rohadtul unjátok magatokat 2. egyedül fogjátok megenni, mert az nem poén hogy dolgozol vele és megeszik előled 3. van otthon alma.
Csütörtökön a dél-koreai reggelizési szokásokon ámultam el, amikor padtársam elmondta, hogy ők rizst meg levest esznek reggelire.
Pénteken meghozta a postás a szuperkonyhagépet.
Szombaton a Notre Dame de Paris-nál járt az ősz volt a téma. (lsd mellékelt ábrák)
Vasárnapról nem tudok írni, mert még csak szombat este van. E helyett hiányosságaimat pótolva elsőként 4 kép a St. Martin csatornáról, majd a fent említett Notre Dame és az ősz
Rákerestem a G-n a St. Martin csatornára, nincsenek a tieidnél jobb képek róla.
VálaszTörlésNéhány napja fedeztem fel a blogodat, szívesen olvasom; a hétköznapokról, és mindenről, ami nagyon más, mint itthon, szeretnék még többet olvasni.
Egyébként illik egy kommentelőnek posztot rendelnie a bloggertől?
Üdv!
A.
köszönöm a dicsérő sorokat. nem tudok róla, hogy a posztrendelés netikettbe ütköző volna, legfeljebb úgy teszek majd, mintha nem olvastam volna el :D
VálaszTörlés