«Nincs korszak a fejlettebb, társadalomban élő emberiség életében, melynek kiválóbb költői és gondolkozói ne szidnák a hivatalt és a hivatalnokot. Csak a nomád ember és a horda nem ismerte ezt a panaszt. A társadalomba összeverődött embercsoportok nem nélkülözhetik ezt a szükséges rosszat, a hivatalt: Cicero éppen úgy szidja, mint Shakespeare vagy Montesquieu, s egyik korszak sem tud meglenni nélküle. Még senki nem talált fel helyette mást vagy jobbat.
S mindig rossz volt és mindig packázott a hivatal; gondolj erre, mikor sorba állsz egy pénztár előtt, hogy udvarias és alázatos várakozás után adót fizethess, vagy megmentsél valamit, ami jog és törvény szerint máskülönben is a tiéd. A hivatalnak nem az a célja, hogy „jó” legyen. Célja nem emberi, hanem állami. A legjobb hivatalnok és a legtökéletesebb hivatal az, amely s aki nem zavarja túlságosan az életet. Amely s aki nem cselekszik túlságosan.»
/Márai Sándor: Füves könyv/
A magyar hivataloknak - de talán mondhatom, hogy mindenütt a közszférában megtalálhatóak, ott biztosan, ahol sok időt töltesz vagy fontos ügyet intézel - van egy jellegzetes dolgozója, az előző rezsimből itt ragadt régi bútordarabok. Pretoriánusok voltak ők, ma pedig egy darab kommunizmus, akiknek a szemében még most is látni vélem a vörös csillagot tükröződni. Fogyóban vannak, helyüket kezdik átvenni a megfásultak. Elvétve azért találunk mosolygós, segítőkész hivatalnokokat is. Őket meg kell becsülni, visszamosolyogni rájuk, távozáskor további jó munkát kívánni. Én igyekszem is mondani, de nem csak nekik, a boltban a pénztárosnak is, a postán is. Sorban álláskor próbálom a helyükbe képzelni magam - ezúttal volt bőven időm, majd egy egész délelőtt - tényleg nehéz. Még nincs 10 óra, de már legalább 3 ügyfél volt, a kibírhatatlan fajtából. Aki okoskodik, mindent jobban tud, aki elfoglalt, ezért neki azonnal és most kell - így megszegi a várakozni a sárga vonal mögött szabályt, szerencse, hogy Vöröscsillag néni ekkor pont nem volt, némi atrocitás biztosan érte volna... - továbbá aki nem ért magyarul, így rosszul tölti ki, nem azt tölti ki, ami végül azt eredményezi, hogy később végez, bosszantja a dolgozókat, aki így a következő ügyféllel szemben türelmetlenebb lesz. Ezért tessék mosolyogni, nem okoskodni és figyelmesnek lenni. Persze, ez nem nyújt 100%-os védelmet a sorban állás közbeni öregedés ellen. A plasztik darab 2013-ig lenne érvényes. De Paris II miatt majd újra kell rendeznem a biztosítási viszonyomat, így lehetőségem nyílik majd francia hivatalokban is öregedni, hiszen már Montesquieu is szidta őket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése