A születésnapot illetően szeretném mindenkinek megköszönni, hogy gondolt rám. és kedves soraival támogatott itt a távolban :) Továbbá szeretnék egy párbeszédet idézni, ami Béatrice és köztem zajlott le.
 |
| "sajnos nem találtam 9-est, de 2+7 az 9 :)" - Béatrice |
- Sajnálom, hogy ilyen ez a mai nap, ez nem igazi szülinap. De majd ha anya hazaért, kapsz rendes tortát, gyertyákkal.
- Semmi gond, végül is nem azért vagyok itt, hogy szülinapot ünnepeljek.
- Lehet, hogy azt mondod, hogy nem gond, így előttünk, de belül a szívedben biztos, hogy rosszul esik. Én emlékeztem rá, de látod a testvéreimnek szólnom kellett. És mi mindig úgy ünnepelünk, hogy csinálunk sütit és teszünk rá gyertyákat.
- Nekem már az is elég, hogy Franciaországban lehetek.
- Ennyire szereted az országot ? Vagy Párizst? A nyelvet ?
- Mindent, az embereket is, a vidéket is.
- Akkor a nagyszüleimnél imádnál lenni, olyan mint egy kastély. Végül is, egy lerombolt kastély egy részét vették meg és újították fel. Szerettem ott lenni, emlékszem régen egész nap bújócskáztunk. És mindig ugyanoda bújtam, a fészerbe. Régen nagyon jó volt, de aztán felnőttünk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése